Kőszegszerdahely község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Kőszegi kistérség
Lakosság: 490 fő
Terület: 7.37 km²
Népsűrűség: 66,49 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Szombathelytől 15 km-re északnyugatra a Kőszeghegyalján a Szerdahelyi-patak mentén fekszik.

Kőszegszerdahely

Története

A község területén már a késő vaskorban állt egy kelta település. A római korban a Völgy-dűlőben téglaégető kemencék működtek. Később is folyamatosan lakott volt, erre utal az itt talált népvándorláskori temető is. A mai községet 1374-ben Zerdahel alakban említik először, de valószínűleg sokkal korábban keletkezett. Első említésekor már vásártartási joggal rendelkezett, ahol szerdai napokon tartották a vásárokat. Ebben az időben valószínűleg a környék gazdasági központja volt. A falu temploma is állt már a 14. században, eredetileg román stílusú volt. Szerdahely a 16. századig Rohonc várának tartozéka. 1532-ben elpusztította a Kőszeget ostromló török sereg. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 1548-ban már önálló plébánia volt. Lakói nem sokkal később evangélikusok lettek. A 16. század elején a Sibrik család birtoka lett, később rohonc-szalónaki uradalom részeként a Batthyány és Nádasdy családok birtoka. A 19. századtól körjegyzőség székhelye volt.

Vályi András szerint "SZERDAHELY. Magyar falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kõszeghez 1 mértföldnyire; határja jó, borai jelesek, piatzok alkalmatos." [1]

Kőszegszerdahely utcarészlet

Fényes Elek szerint "Szerdahely, magyar falu, Vas vmegyében, 3 kath., 10 evang., 98 ref. lak. A mura-szombati urad. tartozik. Ut. p. Rába-Sz.-Mihály." [2]

Vas vármegye monográfiájában "Szerdahely, 62 házzal és 408 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Kőszeg. A körjegyzőség székhelye. Hajdan Zerudahely néven szerepelt és Szent-vid várához tartozott, sőt annak egyik elővédét képezte. Régi templomának tornya az erődítvény egyik tornyából készült. Plébániája 1698-ban már fennállott. Földesura a Batthyány – és a Sibrik -család volt." [3]

1910-ben 443 magyar lakosa volt, Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.

A római katolikus templom

Nevezetességei

A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű, erődített templom volt. A 18. században építették át úgy, hogy 1744-ben előbb a hajót, majd 1752-ben a tornyot korszerűsítették. 1757-ben már három oltára és fa szószéke is állt. A köritőfal kapujának pilléreit Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobrai díszítik. Az 1975. évi restaurálás során román kori ablakok és a déli oldalon egy befalazott kapu került elő. A sekrestye felől egy kálvária jelenet ábrázolása vált láthatóvá. A középkori templomból maradt meg még a keresztelőmedence is. A templom sírboltja a Sibrik család temetkezőhelye.

Következő községek

További községek